|
|
|
|
Mindannyiunk felelőssége a rendelkezésre álló energiaforrások minél hatékonyabb és ésszerűbb felhasználása.
Az ipari fejlődés és az emberiség lélekszámának növekedése és folyamatosan változó életformájának
következtében az egyre növekvő energiaigény borítékolható.
A világ energiafogyasztásának közel 90 százaléka fosszilis, azaz nem megújuló energiával kerül kielégítésre.
Óvatos becslések szerint is
4 éven belül az energiafogyasztás összességében közel 50%-kal fog emelkedni, mely a piaci törvények
alapján azok árának növekedésével fog párosulni. Ennek előjelei már ma is érezhetők a gáz és a villamos
energia árának folyamatos növekedésében. Az óriási növekedést elsősorban Kína és India felvevőpiacának
soha nem látott mértékű bővülése indukálja.
Magyarország energiaszükségletének 70 százalékát külföldi piacról szerezzük be, tehát hazánk a világpiaci
eseményeknek jelentős mértékben ki van szolgáltatva, melynek hátrányai valamennyi fogyasztóra hatással van.
A fosszilis energiaforrások elégetésével jelentős károsanyag kibocsátás párosul. A szén égetésekor kén,
nitrát, szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxid, fluor, por és pernye kerül a levegőbe, gáztüzelés
esetében a kibocsátott szén-hidrogén ölt aggasztó méreteket.
A károsanyag-kibocsátás csökkenése érdekében ésszerű és praktikus megoldásként mutatkozik a megújuló
energiaforrások alkalmazása. Az erre való politikai szándék jelen van Európai Unióban. Magyarország
vállalása értelmében az alternatív energiaforrások használatának arányát a mai 3,6 százalékról 6-7 százalékra
emeli 2010-ig a hazai összenergiafelhasználás piacán, a zöld villamos energia mai 0,8 százalékos arányát
pedig 3,5 százalékra emeli.
Hazánk természeti, földrajzi és magas mezőgazdasági kultúrája szinte predesztinálja a biomasszát, hogy az
alternatív energiapiac húzó ágazata legyen, akár 80 százalék feletti részaránnyal.
A levegő szennyező komponensei közül különös odafigyelést igényel a szén-dioxid, mely nem kifejezett
mérgező, de koncentrációjának növekedése egészségkárosodást okoz, nagyban növeli az üvegházhatás jelenségét.
A biomassza égetése során csak annyi szén-dioxid keletkezik amennyit a növényi fotoszintézis felhasznált.
A biomassza óriási tartalékokkal rendelkezik, a szén, a kőolaj és a földgáz után a negyedik legjelentősebb
energiaforrás. És ne feledjük, hogy újratermelődik, így csak idő kérdése, hogy mikor lép előrébb a sorban.
|
|
|
