|
|
|
|
1. Energetikai veszteségfeltárás
2. Energetikai koncepció
3. Monitoring
4. Energetikai üzemeltetési szerződés
1. Energetikai veszteségfeltárás
A gazdaságos és környezettudatos fejlesztés első lépése az intézmények energetikai veszteségfeltárása. Ennek során az épületek és gépészeti rendszerek műszaki állapotának, a fogyasztási periódusok és szokások, illetve az elmúlt évek fogyasztási adatainak kiértékeléséből megállapításra kerülnek az intézmények energetikai rendszerének veszteséget termelő, gazdaságtalanul működő pontjai, illetve azok fejlesztésével elérhető megtakarítás.
Az alábbi táblázat egy évi 22 millió forintos energiaköltséggel üzemelő intézmény energetikai veszteségfeltárása során megállapításra került információkat tartalmazza.
Fejlesztés |
Megtakarítás |
Beruházás |
Megtérülés |
% |
Ft |
Ft |
év |
Szigetelés |
Nyílászáró |
11 |
2 420 000 |
23 500 000 |
9,7 |
Homlokzat |
21 |
4 620 000 |
17 600 000 |
3,8 |
Födém |
4 |
880 000 |
6 700 000 |
7,6 |
Padló |
18 |
3 960 000 |
7 350 000 |
1,9 |
Összesen |
54 |
1 540 000 |
9 600 000 |
6,2 |
Felújítás |
Elektromos hálózat |
7 |
1 540 000 |
9 600 000 |
6,2 |
Vízhálózat |
9 |
1 980 000 |
19 600 000 |
9,9 |
Mindösszesen |
70 |
15 400 000 |
84 350 000 |
5,5 |
Többek között kiolvasható belőle, hogy
- a leggyorsabb megtérüléssel a padló szigetelése jár;
- teljes szigetelés esetén 54%-kal csökkenthető az energiaköltség, ezen fejlesztés költségvonzata 55,15 M Ft, mely négy és fél év alatt térül meg;
- a nyílászárók viszonylagosan jó állapotban vannak, cseréje csak a többi fejlesztést követően javasolt;
- a teljes energiaszint akár 70%-kal i csökkenthető lenne, felszabadítva ezzel több, mint 15 millió forintot fenntartó részére.
A vizsgálat eredményeit összefoglaló jelentés általában döntés előkészítő anyag. Feladata, hogy döntéshozókat támogassa az fejlesztési irány meghatározásában, hogy az adott intézményben milyen korszerűsítést érdemes, illetve lehetséges megvalósítani, ez milyen költségekkel és megtérüléssel jár, milyen előnyök és hátrányok, illetve esetleges kockázatok várhatóak a beavatkozás kapcsán.
A programszerűen megvalósított, számos intézményre kiterjedő vizsgálatsorozat arra is lehetőséget ad, hogy az fenntartó a beavatkozási lehetőségeket valamilyen, mutató vagy kritérium alapján rangsorolja (pl. meghatározza, hogy adott pályázat igénybevételével mekkora megtakarítás érhető el az egyes intézményeknél)
Az intézmények fenntartói rendszerint három okból végeztetnek el energetikai felülvizsgálatot:
- valamely intézményük vagy intézményeik energiaköltségei feltűnően magasak, műszaki állapotuk rossz, ezért a javításukat, felújításukat kívánják előkészíteni. Ilyenkor a felülvizsgálat célja az optimális műszaki megoldás kiválasztása, a várható költségek és megtakarítás meghatározása, de nem ritka, hogy a külső szakértő véleményét elsősorban arra kívánják felhasználni, hogy a képviselő-testületet, a bankokat vagy más finanszírozó szervezeteket meggyőzzék a beruházások szükségességéről;
- az energetikai veszteségfeltárás az átfogó energetikai koncepció kialakítását, megalapozását szolgálják, ilyenkor az összes intézmény programszerű, egy időben történő vizsgálatára kerül sor;
- az épületek, berendezések állaga koruknál fogva annyira leromlott, hogy felújításra, cserére szorulnak, az amúgy is elkerülhetetlen beavatkozásokat az energiahatékonyság javításával, az energiaköltségek csökkentésével kerül összekapcsolásra.
vissza a lap tetejére >
2. Energetikai koncepció
Valódi eredmények, vagyis kimutatható energia –és költséghatékonyság csak akkor érhető el az energiagazdálkodás
területén, ha az adatok regisztrációján és értékelésén felül energetikai koncepcióval is rendelkezik az üzemeltető.
Tisztában kell lenni azzal, hogy az energiafelhasználás sok vagy kevés, indokolt-e az adott fogyasztás, fel kell
térképezni a megtakarítást célzó fejlesztések lehetőségeinek sorát. Mindez nyilvánvalóan csak akkor érhető el,
ha megfelelő információ áll a rendelkezésre, minden érintett kellő tájékoztatást kap, és a beavatkozások
intézményesített keretek között történnek. Amennyiben e feltételek adottak, elmondható, hogy az intézmény
rendelkezik energetikai koncepcióval. A jól működő energiagazdálkodási rendszertől elvárható, hogy
- megfelelő gyakorisággal biztosítja a szükséges energiafogyasztási és egyéb adatok gyűjtését;
- intézményi illetve intézményrendszeri szinten energiafelelős koordinálja az ésszerű felhasználást;
- lehetővé teszi az adatok reális kiértékelését (megfelelő módszer alkalmazásával);
- biztosítja, hogy minden érdekelt megfelelő mennyiségű információhoz jusson;
(különösen az energia-végfelhasználók esetében fontos, hogy tájékoztatást kapjanak saját "teljesítményükről".)
- lehetővé teszi a hatékony beavatkozást jelentős többletfogyasztás esetén;
- segít meghatározni a hatékonyság javításának lehetőségeit;
- előkészíti az EU pályázatok elengedhetetlen részét képző megvalósíthatósági tanulmányt.
Az energetikai veszteségfeltáráshoz szervesen kapcsolódik a megtakarítási, azaz az energetikai koncepciók megalkotása.
Ezen energetikai koncepciók alábbi idősíkokban kerülhetnek kialakításra:
- rövidtávú energetikai koncepció
- középtávú energetikai koncepció
- hosszútávú energetikai koncepció
Fejlesztési irányelveinkben és javaslatainkban prioritást élveznek az energetikai szolgáltatótól való függőség
minél alacsonyabb szintre való csökkentése, a helyi munkaerő és termelők versenyképességének növelése és a
környezettudatos technológiák előtérbe helyezése.
Rövidtávú energetikai koncepció
A rövid távú energiakoncepció intézmények részére nyújt már rövid távon is megtakarítást biztosító intézkedésjavaslatokat
(szolgáltatói szerződések felülvizsgálata, fogyasztói szokások racionalizálása, stb.), illetve alacsony
költségvonzatú fejlesztési lehetőségeket, elsődleges célja az energetikai veszteség csökkentése.
Középtávú energetikai koncepció
A középtávú energiakoncepció jelentősebb intézmények, intézményhálózatok és települések részére nyújt
intézkedésjavaslatokat és közepes költségvonzatú fejlesztési lehetőségeket (napkollektor, biomassza kazán
alkalmazási lehetőségei, stb.).
A koncepció megalkotásakor kiemelt hangsúllyal szerepel a megújuló energiaforrások kihasználásnak lehetősége,
mely közvetlen energia –és költségmegtakarítást eredményez az üzemeltető részére, valamint hozzájárul a térség
versenyképességének növeléséhez
Hosszú távú energetikai koncepció
A hosszútávú energiakoncepció megvalósítása túlmutat az intézményi kereteken, hiszen átfogó települési,
kistérségi vagy megyei energetikai koncepció nem valósulhat meg a vállalati szektor és a társadalom képviselőinek
bevonása nélkül. Az oktatási intézmények bevonásával kiemelt szerep jut a gyermekek környezettudatos szemléletformálására
és nevelésére, hiszen ők biztosítják a mai fogyasztók - a gyermekek szülei – felé a leghatékonyabb kommunikációs csatornát,
és nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a ma gyermekei a jövő fogyasztói.
Ezen koncepció megalkotásakor szerepelhetnek a legnagyobb hangsúllyal a megújuló energiaforrásokra épülő
technológiák alkalmazásának lehetőségei, ennél fogva a fosszilis energiaforrásoktól való függetlenedés legmagasabb
szintje (30-100 százalék) is itt valósulhat meg. Az alternatív energiaforrásokra épülő hosszútávú energiakoncepció
végső célja a fosszilis energiaforrásoktól való teljes függetlenedés elérése, azaz, hogy az energiaigény kielégítése
teljes mértékben a település, a kistérség vagy a megye határain belül kerüljön kielégítésre, külső forrás bevonása nélkül.
Ennek elérését több Európai Uniós település és kistérség is elmondhatja magáról.
vissza a lap tetejére >
3. Monitoring
Ahogy az épület, és annak gépészetének naprakész műszaki adatai nélkül nem hozható szakmailag és gazdaságilag megalapozott döntés a fejlesztést illetően, úgy nem képzelhető el gazdaságos és környezettudatos üzemeltetés a fogyasztási adatok részletes ismerete és azok elemzése nélkül.
A szoftveres támogatású szolgáltatás alapját az energetikai veszteségfeltárás során megállapított statikus adatok biztosítják. Ezek magukban foglalják az épület építészeti és gépészeti tulajdonságait (U érték, kapacitás, stb.), illetve a környezet földrajzi tulajdonságait. Ezen adatokkal kerülnek összevetésre a napi többszöri óraleolvasásokkor megállapított értékek, melyek interneten keresztül kerülnek be az adatbázisba.
Az így rendelkezésre álló statikus és dinamikus adatok összevetésre kerülnek olyan további adatokkal, mint kihasználtság, funkció, rendkívüli esemény stb.
A havi és éves jelentések által tartalmazott elemzések alapján megállapítható adott intézmény üzemeltetésének ésszerűségi szintje, homogén adatok révén összevethetők az intézmények eredményei, nyomon követhetők a fejlesztések által elért eredmények.
A tapasztalat azt mutatja, hogy pusztán az energetikai adatok kezelésével – minden további fejlesztés nélkül – 10-20 % energia takarítható meg.
Fontos eleme a monitoringnak a láthatóság, azaz a felhasználók tájékoztatása a folyamatos kontrolról, ezzel is serkente őket a környezet –és energiatudatos felhasználásra. Oktatási intézmény esetén a diákok maguk is bevonhatók az adatok rögzítésébe, ennek hosszú távú társadalomformáló hatása vitathatatlan.
vissza a lap tetejére >
4. Energetikai üzemeltetési szerződés
Az egyre gyorsuló ütemű gázáremelés elodázhatatlanná teszi az intézmények energetikai szempontból történő racionalizálását, mind az épület építészeti, mind pedig gépészeti korszerűsítését.
A magas gázár ellen két módon védekezhetünk. Vagy függetlenné tesszük intézményünket a gáztól és egyéb, elsősorban megújuló energiaforrásra alapuló technológiákat alkalmazunk, vagy ésszerűsítjük a gázfogyasztásunk szintjét.
Az elmúlt évtizedekben az esetek többségében nem volt anyagi forrás az épületek korszerűsítésére, így a magas gázár duplán fájdalmas, hiszen abban a tudatban fizetjük a megnövekedett számlákat, hogy korszerű technológiák alkalmazása mellett lényegesen kisebb gázköltséggel számolhatnánk. A helyzet nem csak anyagi, hanem üzembiztonsági és környezetvédelmi szempontból is újragondolásra érdemes.
Abban az esetben, ha az intézménynek nem áll rendelkezésére a beruházás megvalósításához szükséges anyagi forrás, lehetőség nyílik a fejlesztések külső finanszírozására. A nemzetközi gyakorlatban elterjedt Energy Performance Contracting –Energetikai Üzemeltetési Szerződés- eljárás lényege a következő:
A harmadik feles finanszírozási konstrukció pénzügyi feltételeit a korszerű technológiákkal elérhető költségmegtakarítás képzi. A fejlesztést, az annak teljes költségét is magára vállaló külső partner (ESCO cég) végzi, annak megtérülését az intézménynél realizálódó megtakarítás biztosítja. Így az intézmény saját beruházási költség nélkül jut korszerű és környezetbarát technológiához, illetve környezethez.
Az alábbi ábra szemlélteti a jelenlegi és az üzemeltetési szerződés keretében jelentkező költségeket. Látható, hogy az energiaköltségek kiszámíthatóbbá és olcsóbbá váltak és mindez egy megújult környezetben valósulhatott meg.
| Jelenlegi állapot |
|
Korszerűsített állapot |
 |
|
 |
vissza a lap tetejére >
|
|
|
